A Göcseji Falumúzeum, azaz a zalaegerszegi skanzen hazánk egyik legjelentősebb szabadtéri néprajzi múzeuma, az 1968-ban Magyarországon legelsőként nyitott skanzen különlegességét az adja, hogy az itt felépített göcseji, zalai tájegység mellett egy egyedülálló Finnugor Néprajzi parkot is létrehoztak.

A skanzen látogatása

A zalaegerszegi falumúzeum a várost átszelő Zala folyó holtága körül kapott helyet. Az épületegyüttes 40 épületből áll, amelyet 22 zalai településről szállítottak a helyszínre. A skanzen mellett találjuk a Magyar Olajipari Múzeumot.

A skanzen egyik legfőbb látványossága egy múlt századi göcseji település rekonstrukciója. Ezen keresztül bemutatják a térség mindennapi életét és használati tárgyait.  A göcseji tájegységben honos régi parasztporták között sétálgathatva úgy érezhetjük magunkat, mintha egy valódi régi kis faluba tévedtünk volna.

Benézhetünk egy XIX. századi kovácsműhelybe, láthatjuk a tipikus göcseji parasztházakat, de van itt működő vízimalom is. A tájegységre jellemző szoknyás haranglábbal is találkozhatunk, és a jellegzetes boronafalú, zsúptetejű zalacsébi fatemplom is megér egy misét.

Figyelemre méltó még az érdekes hajlítottház Zalalövőről és a szintén zalalövői hosszúház, ahol minden helyiség külön, az eresz alól nyílik.

A skanzen legöregebb háza a felsőszenterzsébeti füstös ház eredetileg a XVIII. században épült. Az épület egyetlen helyiségből áll, és itt van a kályha is, szóval nem véletlen a név.

Mindenképpen nézzük még meg a csödei kerített portát, amelynek első, úgynevezett kocsma szobáját borkimérésként használták.

A falumúzeum fogadóépületének emeleti kiállításán megismerkedhetünk a Kárpát-medence népviseletével, amely felöltöztetett babákon mutatja be a látogatóknak a régi öltözködési szokásokat.

 

A teljes cikk itt érhető el: https://kirandulastippek.hu/gocsej-zala/zalaegerszeg-gocseji-falumuzeum